Emlékeztető

Jelenléti ívünk szerint 57 résztvevője volt találkozónknak.  Kimentéseket jelentettem be, s azt, hogy jó visszhangja volt állásfoglalásunknak, melyet 80 tagunk írt alá – egyértelművé téve, hogy jelen nemzeti kormányunk erkölcsi és szellemi erővel történő segítését tekintjük feladatunknak, s nem más politikai erőkkel keresünk együttműködést.

Nyilatkozat

A Százak Tanácsa 2016 november 3.-i ülésén a jelenlevők teljes egyetértésben fejezték ki felháborodásukat a nemzeti ünnepet meggyalázók magatartása miatt. Nemcsak az ünnepelni érkezőket, de az 1956-os forradalom hőseinek és áldozatainak emlékét is sértették a lengyel és magyar miniszterelnököt kifütyülő tiltakozók.

Ismertettem tagjaink általam ismert programjait. Murányi László és M. Szabó Imre internet információkkal sokunkat folyamatosan tájékoztatnak. A Magyar Emlékekért a Világban Egyesület – Messik Miklós elnök- itthon és külföldön nagy sikerrel mutatja be Gloria victis! kiállításait. Wittner Mária több országban (ma éppen Szegeden) vett részt ünnepségeken. Gedai István Svédországban és itthon több helyen ünnepelt. (ma éppen a 301-es parcella látogatóközpontjának megnyitóján) Császár Angela, Kubik Anna, Miklósa Erika, Kondor Katalin, Albert Gábor, Püski István, Cey-Bert Róbert, Bakos István, több ünnepi műsor résztvevője volt. Náray Szabó Gábort, Győrfi Károlyt, Osztie Zoltánt televizió és rádió műsorokban láttuk, hallottuk.  Nagykanizsán okt.14.-én Andrásfalvy Bertalan előadása, november 2.-án Rózsás János emléktáblájának avatása, Bős (Gabcikovo) Csemadok székházában okt. 14.-én este Kováts-Németh Mária, May Attila, Borbély Károly, Németh Ferenc és Szijártó István találkozott az érdeklődőkkel. Az MTA ünnepi hetén és az MMA rendezvényein is több tagunk szerepelt. Szervátiusz Jenő díjjal tüntették ki Báthory Katalint. Kocsis István dráma bemutatója, Papp Lajos előadásai, a Délvidéken Muhi Béla, Erdélyben Lászlófy Pál (most kapott Márton Áron emlékérmet) és a 25 éves RMPSZ elnöke Burus-Siklódi Botond, a Nyugati Magyar szervezetek elnöke Deák Ernő is sok közszereplést vállalt. Sándor József legutóbbi ülésünkön általunk is támogatott levelére a miniszterelnök úr kabinetfőnöke válaszolt. A Csoóri Sándor emlékét őrző „Szétszórva is együtt – a kultúra a nemzet alkotmánya” előadássorozatunk felkért védnökei közül Fazekas Sándor miniszter úr kedvező választ adott. (Minden vidéki összejövetelünket Csoóri Sándor egy gondolatával kezdünk, s a találkozóinkon megismert véleményeket összegyűjtve azokat kendőzetlenül tárjuk a miniszterelnök úr elé.)

Szerettünk volna a minket másfél éve foglalkoztató több ülésünkön is tárgyalt menekülés – bevándorlás – invázió ügyek jogi és biztonságpolitikai vetületeiről szakvéleményeket is megismerni.

Először ifj. dr. Lomniczi Zoltán érdekes, tárgyszerű előadását hallgattuk meg, majd Földi László tartott kitűnő mindnyájunk egyetértésével találkozó előadást. Kérdéseket és kiegészítéseket Pentelényi Tamás, Kondor Katalin, Totth Elemér,Murányi László, Sutarski Konrád, Kisida Elek, Hajdú Lajos, Pintér Mihály, Somodi István, Janek György, Báthory Katalin fűztek az előadásokhoz. Mindkét előadót meghívtuk civil társaságunk résztvevői közé.

Erősödött meggyőződésünk hogy a népek nagy vizsgáján megfelelni nem jog, hanem erő kérdése.

Rókusfalvy Pál javaslata szerint Barna Erika kidolgozta a kézírás védelmében született mellékelt állásfoglalásunkat:

A kézírás védelmében

Napjaink egyik nagy kihívása egyensúlyt találni az emberi képességek hagyományos gyakorlása és a digitális technika alkalmazása között. Ez a dilemma kiemelten érinti a kézírást, amelynek háttérbe szorítása kezd aggasztó méreteket ölteni Földünk nyugati kultúrájában.

A Százak Tanácsa felhívja a figyelmet arra, hogy az emberi képességek kiteljesítése szempontjából nagy veszélyt jelent a kézírás mellőzése. Az utóbbi évtizedben világszerte lezajló tudományos kutatások egyértelműen arra figyelmeztetnek, hogy az íráskészség magas szintű kifejlesztése és élethosszig való alkalmazása, gyakorlása nélkülözhetetlen az egészséges személyiségfejlődés szempontjából.  Kedvezően hat a tanulási pályák kialakulására, fokozza az agyi aktivitást, nagymértékben hozzájárul a finommotoros készségek fejlődéséhez, segíti a memóriát, a kreativitást, a térérzékelést, kihat a nyelvi készségek fejlődésére, a kapcsolatteremtésre, sőt az erkölcsi érzékre is. A kézírás elvesztésével egyedi személyiségünk és emberi önállóságunk meghatározó részét áldoznánk fel.

A jövő kultúrájáért és nemzedékéért felelősséget érezve határozottan kérjük, hogy a magyar iskolai oktatásban fektessenek továbbra is nagy hangsúlyt a kézírás tanítására, az íráskészség magas szintű fejlesztésére az első három iskolai évben és az írásbeli számonkérésben – az érettségi vizsgát is beleértve  – a kézírás alkalmazása maradjon alapkövetelmény.

 

                                                              Budapest, 2016. november 3.

(nov.5.-én a VEAB Neveléstudományi munkabizottsága, nov.7.-én a Magyar Pedagógia Társaság elnöksége,mint szakmailag indokolt és megalapozott véleményt egyhangúan támogatta állásfoglalásunkat) Tagjaink bemutatott új könyveiről (olvasásuk után) majd következő találkozóinkon szeretnénk beszélni. (Deák Ernő, Duray Miklós, Cey-Bert Róbert, Kocsis István, dr.Fekete Gyula munkái)

Ülésvezető társaim:

dr. Andrásfalvy Bertalan, Foltán László, dr. Kisida Elek                                                                     nevében is baráti kézszorítással dr. Szijártó István (üv.elnök)

Állásfoglalás a Magyar Szent Korona méltó megbecsüléséről

A második ezredfordulós ünnepségekhez közeledve, amikor az ezeréves keresztény magyar királyság megalapításának évfordulóját és Magyarországnak a Krisztus utáni harmadik évezredbe lépését ünnepeljük, különös jelentőséget kap Magyarország Szent Koronájának történelmünkön végig vonuló megkülönböztetett tisztelete és megbecsülése. Nélkülözhetetlen fontosságúnak tartjuk az alkotmányos jogegyenlőséget, az országos és helyi önkormányzást, a vallásszabadságot, a népek és felekezetek országépítő együttélését megvalósító(…)

Állásfoglalás a Magyar Televízióról

A Százak Tanácsa nemzeti alapkérdésének tekinti a közszolgálati tájékoztatás legfőbb intézménye, a Magyar Televízió kiegyensúlyozott működését. A Tanács üdvözli a televízióban megindult reformot, ugyanakkor a műsorfolyamban és az intézményi struktúrában még mindig nem leli az arányos és mértéktartó tájékoztatás garanciális elemeit. A televízió alapfunkciója az össznemzeti-integratív szerep, azaz: a társadalom szolgálata a kontrolláló, összefüggés-teremtő, valamint(…)

Jankovics Marcel úr elnök részére

Jankovics Marcel úr elnök részére Nemzeti Kulturális Alapprogram B u d a p e s t , VI. Bajza utca 32. 1068 Igen tisztelt Elnök Úr! A Százak Tanácsa 1999-es évkönyve tartalmazza állásfoglalásainkat és 90 szerzőnk írásait. A könyv kiadása ügyében a Magyarok Világszövetségének nyomatékos ajánlásával a kiadó a Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatóságához fordult pályázatával(…)