Bácsán nincs iskola , de van iskolapélda

„Jó megerősíteni a lelkünket állhatatos példákkal”

Valamennyiünk közös felelőssége, hogy globalizálódott, értékvesztett világunkban újrateremtsük európai és sajátosan magyar értékeinket. Rajtunk múlik, milyen lesz a holnap és a jövő ifjúsága. Ehhez közösen kell újragondolnunk, van-e hivatás, beszélhetünk-e küldetésről, mi az egyén feladata, ha a hivatal netán elkényelmesedett. Melyek azok az alapvető kérdések, amelyek egy település életében összefogást eredményezhetnek.

egresits_atyaA Százak Tanácsa november 19-20-ai tanácskozása a Győrhöz tartozó Bácsán, a bácsai templomban kezdődött. Dr. Egresits Ferenc bácsai plébános, a Győri Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet volt rektora fogadta a Százak 14 tagját.
Bevezetőjében hangsúlyozta: Egy település történelmi múltjának ismerete, a természetes és kényszerű változások következményeinek számbavétele, értékelése alap a közösségi élet kibontakoztatásához. Bácsa az Árpád-kortól kezdve folyamatosan lakott település. Első írásos említése 1231-ből maradt ránk. A Szigetköz keleti részén, az egykori győri székes káptalan birtokán fekvő falu lakói a török hódítást megelőzően kiváltságokat szereztek és az egyházi nemesek sorába emelkedtek. A település mindennapjait évszázadokon át meghatározta a Mosoni-, illetve a Nagy-Duna közelsége. A halban gazdag vizek táplálékot és szerény megélhetést biztosítottak, ugyanakkor a gyakori áradások folyamatos küzdelmet is jelentettek az itt élők számára.

Bácsa, mint ahogy a Szigetköz csaknem egésze, a szentistváni egyházszervezet kiépítésétől kezdve – az egyházkormányzat szempontjából – az esztergomi érsek fennhatósága alatt állt. A település első templomát 1773-ban a Fájdalmas Szűz tiszteletére emelték. A falu ekkor még a szomszédos Vámos plébániájához tartozott, az önálló plébánia alapítására csak 1848-ban került sor. A XX. század első felében új hatások is érezhetővé váltak a lakosság mindennapjaiban, mivel Bácsa az időközben iparvárossá vált Győr vonzáskörzetéhez tartozott. A község határában egy – főként a városba érkező munkások által benépesített – új település jött létre Kisbácsa néven. Bácsa, a régi falu, még őrizte hagyományos, zárt közösségi jellegét, de a megélhetés miatt egyre intenzívebb kapcsolat alakult ki a várossal. A két világháború közötti időszak – az itt működő lelkipásztorok, illetve az 1923-ban letelepülő orsolyita nővérek hatása nyomán – szemléletváltást és belső megújulást hozott. Aktív egyesületi élet bontakozott ki, papi és szerzetesi hivatások születtek. 1938-ban Szent István király tiszteletére új templom épült.

A háborút követő néhány évben éledezni kezdett a korábbi szellemi és lelki pezsgés Bácsán. Ennek a folyamatnak vetett véget a kiépülő pártállami diktatúra azon törekvése, hogy az egyházakat a templomok falai közé szorítsa, a hit közösségi megélését lehetetlenné tegye, és a hitéletet – azt magánüggyé redukálva – fokozatosan megszüntesse. Az országos intézkedések következtében Bácsán is betiltották az egyesületi életet, államosították az iskolát, és felszámolták a zárdát. A községet 1966-ban közigazgatásilag Győrhöz csatolták. Az 1970-80-as évek plébánosai az állami tiltás légkörében tanúskodtak a II. Vatikáni Zsinat szellemiségéről. Tevékenységük nyomán komoly plébániai ifjúsági élet bontakozott ki. A bácsai gyümölcsösök és szőlőskertek egy részének helyén az 1980-as évek második felében családi házakból álló, új településrész létesült Ergényi lakótelep néven.

Az egyházmegyék határainak 1993-as rendezésekor Bácsa a győri püspökség joghatósága alá került. Temploma 1938-ban épült téglaépület, tornya messziről két összetett kezet szimbolizál. Az oltárképet Szent István királyról és a magyar szentekről Borsa Antal készítette. A városrészen a római katolikus dokumentumok szerint 2400 fő lakik, ebből megközelítőleg 1200 római katolikus, továbbra is megfér egymás mellett a városhoz közel fekvő falu és lakótelep, annak minden előnyével és hátrányával együtt.

Dr. Egresits Ferenc bácsai plébános 2010-ben, az előző plébános halála után került a plébániára. A közelmúlt eredményei, a ma kihívásai és a közösség építésének lehetőségei iránt érdeklődtünk. A közel 15 évig tartó intézményvezetői szolgálatának az időszakára esett az addig főként papnevelő szakkollégiumként működő intézmény főiskolaként való felépítése és akkreditációja. Az egyházi jelleg megőrzése érdekében itthoni fogadókészség hiányában a Római Lateráni Egyetemhez sikerült az affiliáció. Ennek köszönhetően a Győrben teológiát végző hallgatók a Lateráni Egyetem alapdiplomáját is megkapják, s így bármely Katolikus Egyetemen folytathatják tanulmányaikat. Örömmel emlékezett vissza Szent II. János Pál pápa 1996-os győri látogatására, ahol a két győri rendezvény főszervezőjeként tevékenykedhetett.

Jelenleg elsődleges feladata a bácsai egyházközség lelkipásztori vezetése. Munkáját nehezíti az a kettősség, ami a zárt falusi identitásból és a lakótelepi gyökértelenségből ered. Hangsúlyozta, hogy legtöbb kollégája nagyon örülne egy olyan közösségnek, ahol vasárnap 180 fő a templomba járó, a templomot, plébániát rendben tartják, önkéntes munkát és szolgálatot vállalnak, lelkiséget igényelnek, vasárnap a szentmise után a közösségi házban a hívek és a képviselő-testület tagjai véleményt cserélnek. Mindezzel együtt kár, hogy pont, ami ennek a közösségnek az előnye az egyben a határa is: gyakran önmaga körül forog, klubszinten gondolkodik és felszínes.

Mivel a település résznek iskolája nincs csak óvodája, ezért a lelkipásztori program is elsősorban feléjük és szüleik felé irányul: „ovis” hittan, minden hónap első szombatján mocorgós mise és azt követő foglalkozás, közös anyák napi, mikulás és karácsonyi ünnepségek. Az iskolások számára hetente egyszer tartanak közösségépítő hittant, illetve bevonják őket a liturgikus szolgálatba: ifjúsági ének, felolvasás, szereplés. Nyaranként egyhetes tábort tartanak, 2014-ben Máté evangéliumának 13. fejezete alapján a magvető, a konkoly és a búzamag, a mustármag példabeszéd gondolatai köré építették fel a programot. Annak ellenére, hogy helyben nincs iskola a jelentkezők létszáma meghaladta volna a lehetőség adta ötven főt.

A közösség karitász csoportja révén főként húsvétkor és karácsonykor tartós élelmiszergyűjtéssel és -osztással rendszeresen fordul a rászorulók felé. Ennek részeként találkoztak – a nem területükhöz tartozó – sárási rászoruló családokkal, akiknek további mikulás- és karácsonyi csomagokat készítenek, és évente kétszer játszó foglalkoztató délutánt szerveznek, amelyet közös étkezéssel zárnak. A vámosszabadi menekülttábor megnyitása után úgy definiálták önmagukat, hogy ők a legközelebbi egyházi karitásszal rendelkező plébánia, akik nem vettek részt a megnyitással kapcsolatos tiltakozásban, így diszkrét formában, bármiben segíthetnek az ott élőkön, főként a gyermekeken. Mikulásra csomagot készítenek, megszervezik a karácsonyi ünnepséget, s már ott is tartottak délelőtti foglalkozást. Egresits Ferenc plébános örömét fejezte ki, hogy mindkét helyen, de a nyári tábor szervezésénél is egyre többször számíthat templomba nem járó, az egyháztól egyébként távol lévő szakemberek, segítők, önkéntesek munkájára. Talán ennek is köszönhető, hogy lelkipásztori programját is két irányban szereti megfogalmazni: egyrészt látható, hogy a szeretetigény sem a rászoruló, sem az adományozó oldaláról nem csökkent; másrészt a faladat adott, mert sem az állami, szociális vagy egyházi intézményrendszer nem képes elérni a valós embert.

A jövőt firtatva úgy gondolja, hogy az intézményi jellegű tevékenységet minden szinten le kell építeni, mégpedig úgy, hogy a tartalmi kérdések és a személyes jelleg kerüljön előtérbe. Személy szerint kész a nehezebb utat választani, hogy tartalmilag feltöltekezve közösségének minél több tagját bevonja az ajándékok, foglalkozások, ünnepek előkészítésébe, de képes túllépni az intézményes kereteken, hogy elérje a valóban rászorulókat. Az egyházat tekintve, olyan megújulási formában gondolkozik vidéken, mint amilyent annak idején a Regnum Marianum hozott Budapesten. Hiteles, élő, igényes, élettel teli, az evangélium örömével átitatott, szentségi, egyházi jelenlét a fiatalok mindennapjaiban és teljes életében. Hogy mindez nemcsak gondolat, pontosan jelzi, hogy már most elkezdte ifjúsági csoportjának nyári többnapos lelkigyakorlatának szervezését.

Bácsán nincs iskola, de van iskolapélda. A Százak Tanácsának jelen lévő tagjai reménykeltőnek látták és példaértékűnek tartják ezt a széles körű önzetlen munkát. Dr. Egresits Frerenc bácsai plébánost, pápai prelátust örömmel várják várbeli találkozásaikon.

Dr. Szijártó Istvánnak, a Százak Tanácsa elnökének a közelmúltban megjelent Távlataink című kötetében megfogalmazott gondolatával egyetértve mi is hisszük, hogy „Isten birodalma az emberekben lakik, és az embertársainknak valamennyien adósai vagyunk.” Ehhez azonban fel kell ismernünk, hogy ma sincs más megoldás, mint cselekedni küldetésünkhöz, vállalt feladatainkhoz méltóan, és „jó megerősíteni a lelkünket állhatatos példákkal”.

A Százak Tanácsa

Az élet és családvédelem kérdéséről

A Százak Tanácsa üdvözli az Alkotmánybíróság “abortusz döntését”, amely kompromisszumos jellegű ugyan, de mégis jelentős előrelépés a jelenlegi életellenes gyakorlattal szemben. A döntés alkotmányos és gyakorlati állami kötelességgé teszi a fogamzástól létező emberi élet védelmét; a válsághelyzetben lévő nők megsegítését egy meghatározóan “életpárti” elkötelezettségű Családsegítő Szolgálat útján. A Magyar Kormánynak és Országgyűlésnek megkerülhetetlen történelmi felelőssége(…)

Tisztelt Százak Tanácsának tagjai!

A legutóbbi ülésünkön elhatározottak szerint a mellékelt levelet kívánjuk elküldeni felelős magyar politikusoknak. Az eddigi gyakorlaton azonban kivételesen változtatunk; A levelet NEV SZERINT ALÁÍRVA KÜLDJÜK EL, KÜLÖN MEGNEVEZVE AZ ALÁÍRÓKAT. Ezért kérjük, hogy – egyetértése esetén – az Ön által aláírt levelet postafordultával szíveskedjék visszaküldeni Fekete Gyulának (M.V.SZ. Százak Tanácsa 1052 Bp. V. Semmelweis u.(…)

A sajtó egyoldalúságáról

A Százak Tanácsa a nemzeti megnyugvás és fejlődés szempontjából tragikusnak, közjogilag alkotmányellenesnek, politikailag pedig a polgári demokrácia elemi működését veszélyeztetőnek látja a magyarországi média egyoldalúságát. Az elmúlt évtizedek és évek hatalmi mesterkedéseivel kialakított helyzetben a nyomtatott sajtóban perifériára szorultak, a közszolgálatiban pedig hamis emberek, hamis játékává silányultak vagy teljesen megszűntek a hagyományos nemzeti értékeket vállaló(…)