Tapasztalataink magasából

Az év vége előtt elkészült a TAPASZTALATAINK MAGASÁBÓL című, Orbán Viktor miniszterelnöknek ajánlott Százak Tanácsa-kötet, melynek 25 szerzője életminőségünk gondjaival foglalkozik. Az alábbiakban közöljük dr. Szijártó István ügyvivő elnök előszavát, valamint a könyv tartalomjegyzékét.

„Vegyük a dolgokat, mint azok vannak és ne úgy, amint lenniük kellene” (Széchenyi István)

dr. Orbán Viktor miniszterelnök Úrnak becsülő barátsággal ajánljuk figyelmébe

 

ELŐSZÓ

„Történészek és történetfilozófusok szerint a népek általában nem külső körülményeik, hanem legbensőbb hibáik miatt hanyatlanak le. Cáfolhatatlan igazságukat sietve egészítem ki azzal, hogy felülemelkedni viszont a legbensőbb erényeik ösztönzésére tudnak. A magyarság Mohács óta zajló történelmében mindkét végletre bőven találunk példát. Gyarlóságra és nemes emelkedettségre egyaránt. A végvári harcok óta, a szabadságharcok katarzisain át 1956-ig, kevés népben mozdult meg annyiszor a fölszabadulás és megváltódás ösztöne, mint bennünk. De a Nagy Fordulat éveit mégiscsak most hozta el nekünk az Idő. Ha négy és fél századon át mindig más nép, illetve más birodalom oldalán kellett sorsunkról és jövőnkről gondolkodnunk, mostantól kezdve saját szenvedéseink és tapasztalataink magasából tekinthetünk előre.” (Csoóri Sándor 1992)

Az idén 18 éves Százak Tanácsa (tagjainak átlagos életkora 73 év) eddig több mint 200 összejövetelen, 10 kisebb konferencián, 16 általunk kiadott könyvben fogalmazta meg véleményét a nemzet előtt álló legfontosabb feladatokról. Az elmúlt évben 54 településen 140 előadást tartva, 5 konferenciát szervezve több mint 50 szervezettel tartottunk kapcsolatot. Harmincan szerepeltek tagjaink közül különböző televízió- és rádióadókban, s találkozóinkon igyekeztünk mindig hiteles forrásokból tájékozódni.

Sorskérdéseink közül a legfontosabbat: az élet tiszteletét, a családok segítését, a gyermekvállalás ösztönzését kormányunk példásan és eredményesen támogatja. Fekete Gyula félszázados viaskodásának értelmét látjuk, álma napjainkban teljesül. Az öt kontinensen szétszóródott magyarság és a Kárpát-medence szomszédos államaiban élő nemzettársaink nemcsak lelki, hanem jogi-politikai értelemben is együtt lehetnek, a világ magyarjainak összefogása kiemelt kormányprogram, melyet miniszterelnök-helyettes felügyel. Csoóri Sándor és sokunk munkája a félelem nélküli magyar-magyar kézfogásokról a megvalósulás útjára került. Van okunk az örömre.

Az Európai Unió és újabban az amerikai liberális körök Budapestről informált (többnyire félreinformált) köreinek támadására egy lengyel képviselő szavai adtak csattanós választ „Orbán Úr, szeretnék bocsánatot kérni Öntől azért, ami ebben a teremben zajlik. Európa alapító atyái most minden bizonnyal forognak a sírjukban. Ami itt folyik, az bosszú az Ön sikeres kormányzásáért. Orbán Úr, a nemzetközi tőke utálja Önt, mert megadóztatja. A baloldal utálja Önt, mert a keresztény értékeket beleírták az alkotmányukba. A szocialisták utálják önt, mert ön egyértelmű diktatúraként ítélte el a szocializmust. De ami nem öli meg, az csak erősíteni fogja. Minden jót kívánok Önnek, éljen a szabad Magyarország!” (Jacek Olgierd Kurski )

Alakulásunk évében írta Fekete Gyula: „Nehéz helyzetben az ország. Követelő szükség a java erők minél teljesebb összefogása.” Látjuk, most még nagyobb szükségünk lenne erre. Összefogni azonban csak azokkal lehet, akik számára a tízparancsolat nem tíz javaslat, akik nemzet-testvéreiket és a Hazát, szeretni és szolgálni akarják, a nagyvilág valamennyi népét, minden jó akaratú embertársunkat elfogadják testvérüknek. Ha pedig valaki értelmiségi pályán keres választ korunk nagy kérdéseire, akkor tudja, hogy ami erkölcsileg rossz, az politikailag is rossz, s hogy „minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs” (Berzsenyi). „Erkölcs legyen munkánk alapköve!” – írták a Gond és Hitvallásban 1956 decemberében a Magyar Írószövetség – akkor a nemzet szellemi parlamentje – vezetői, és aztán mentek a börtönbe. És tudjuk azt is, hogy a XX. században a politika a média segítségével egy torz értékrendet kényszerített rá az egész társadalomra. A minden erkölcsöt nélkülöző politika két világháborúval és két totális diktatúrával züllesztette szét a XX. századot. Ennek látjuk, szenvedjük ma is következményeit.

„A mögöttünk hagyott század legszörnyűbb öröksége a lelkek szétrombolása volt. A társadalom tiszta légkörét sajnos nem lehet a jog eszközeivel megteremteni. Egy társadalom erejének, vagy erőtlenségének meghatározója mindenekelőtt a lelki élet színvonala és csak másodsorban az iparé. A piacgazdaság, sőt még az általános jólét sem lehet önmagában az emberi lét koronája. Ha egy nemzet lelkierői elapadnak, nem menekülhet a pusztulástól.” (Szolzsenyicin 1990)

Mi megtanultuk, hogy mindnyájan felelősek vagyunk hazánk állapotáért.

És „ha mindent nem dicsérek hazámban, abbul foly, mert hazámhoz nem oly gyenge kötelék csatol, mint valaha Vénus fiát Psychéhez: a világosság híja”. (Széchenyi)

Ma a világon a legnagyobb, legnehezebben megválaszolható kérdések az életminőségünkhöz kötődnek. Attól kezdve, hogy mire tesszük föl egyszeri, megismételhetetlen életünket – tudva, hogy „legnagyobb és legdicsőbb remekművünk: a helyes élet” (Montaigne) – egészen a felismerésig, hogy példánkból több marad meg, mint szavainkból, s ez életünk nagy felelőssége.

Negyvenöt halottunk van. Nem akárkik voltak Ők. Mindegyiküket egy nemzet java gyászolja ma is. Emléküknek is tartozunk a becsületes útkereséssel és minden, a Haza javát szolgáló törekvés támogatásával. „Pro salute Patriae!”

Ezért hát köszöntjük az Olvasót!

Budapest, 2014.november 25.

Szijártó István

 

Tartalom
Előszó …………………………………………………………………………………. 5
Meghívó ……………………………………………………………………………… 8
Dr. Andrásfalvy Bertalan: Magyarország földjének és népének
jelene, múltja és jövője …………………………………………………………. 10
Dr. Somodi István: A magyar föld és népessége megtartása ………… 45
Dr. Körmendy Béla: A föld birtoklása, gazdálkodás ……………………. 53
Dr. Bardócz Zsuzsanna: Az egészség, a környezet és a
mezőgazdaság kapcsolata ……………………………………………………… 60
Dr. Márai Géza: Az életminőség befolyásolása a környezetállapot
és az élelmiszergazdaság színvonala alapján ……………………………… 80
Dr. Rácz Jenő: A lakosság egészségügyi ellátásának értékelése,
és a további feladatok kitűzése ……………………………………………….. 82
Gyermekeink egészségre nevelése: a sikeres nemzeti jövő kulcsa …. 97
Dr. Moizs Mariann: Beszélgetés az egészségügyről –
a felelősségvállalás tükrében ………………………………………………… 104
Dr. Kellermayer Miklós orvos, egyetemi tanár, az MTA doktora
Az új világrend: „A gyógyítás világrendje” ………………………………. 112
Dr. Fendler Judit: A 2014. és 2018. között elvégzendő feladatok
az állami egészségügyben – gondolatok …………………………………… 116
Dr. Galgóczy Gábor: Az élet veszélyes üzem!? …………………………… 122
Hornyák László: Mikor fogadják el végre? ………………………………… 125
Monspart Sarolta: Javaslatok ………………………………………………… 129
Dr. Naszlady Attila: Nevelés egészséges életre ………………………….. 144
Dr. Somhegyi Annamária PhD: Az életminőségről ……………………… 158
Dr. Ozsváth Ferenc: A gyeremekkori aeorob állóképesség
fejlesztésének összegző tapasztalatai ……………………………………….. 164
Albert Gábor: Életminőség mint kihívás életminőségünk
alapkérdései ……………………………………………………………………….. 168
Dr. Bárdi László: Mit kell tennünk, mit tehetünk a nemzetért? ……… 174
Riskó Géza: Kihívás és győzelem …………………………………………….. 179
Nikházy Gábor: Hitel-Ma ……………………………………………………….. 182
Dr. Kisida Elek ……………………………………………………………………… 184
Foltán László: Mit változtasson a kormány? ……………………………… 186
Batta György: Megszületett egy magyar lap. Mi lesz vele? ……………. 188
Dr. Sallai Éva: Mi dolgunk a világon? ……………………………………….. 193
Dr. Kováts-Németh Mária: Életminőség és az iskola …………………… 200
Főtisztelendő Böjte Csaba OFM ………………………………………………. 206
Zárónyilatkozat …………………………………………………………………… 209
Vállunkra kell vennünk a Hazát! – Állásfoglalás …………………………. 210

Állásfoglalás az úttévesztő sajtóról

A Százak Tanácsa nagy reményekkel fogadta a kormány szándékát, hogy a korábbinál kiegyensúlyozottabb helyzetet kíván teremteni a magyar sajtóban és tömegközlésben. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a magyarországi újságírók döntő többsége nemcsak elhallgatta vagy szándékosan félreértelmezte a rendszerváltozás legfontosabb folyamatait, hanem kifejezetten hátráltatta a történelmi fordulatot. Épp ezért magunk is szükségét látjuk annak, hogy a nyomtatott sajtóban,(…)

Állásfoglalás a Magyar Szent Korona méltó megbecsüléséről

A második ezredfordulós ünnepségekhez közeledve, amikor az ezeréves keresztény magyar királyság megalapításának évfordulóját és Magyarországnak a Krisztus utáni harmadik évezredbe lépését ünnepeljük, különös jelentőséget kap Magyarország Szent Koronájának történelmünkön végig vonuló megkülönböztetett tisztelete és megbecsülése. Nélkülözhetetlen fontosságúnak tartjuk az alkotmányos jogegyenlőséget, az országos és helyi önkormányzást, a vallásszabadságot, a népek és felekezetek országépítő együttélését megvalósító(…)

Állásfoglalás a Magyar Televízióról

A Százak Tanácsa nemzeti alapkérdésének tekinti a közszolgálati tájékoztatás legfőbb intézménye, a Magyar Televízió kiegyensúlyozott működését. A Tanács üdvözli a televízióban megindult reformot, ugyanakkor a műsorfolyamban és az intézményi struktúrában még mindig nem leli az arányos és mértéktartó tájékoztatás garanciális elemeit. A televízió alapfunkciója az össznemzeti-integratív szerep, azaz: a társadalom szolgálata a kontrolláló, összefüggés-teremtő, valamint(…)