Emlékeztető

A Százak Tanácsa ezévi utolsó összejövetelén meghallgatta Ürge-Vorsatz Diana egyetemi tanár kitűnő előadását, Baktay Borbála NÖDIK igazgatót, Debreczy Zsolt és Rácz István botanikus professzorok előadásait, s megoldást keresve szeretnénk segíteni a Budakeszin magánalapítványként létesített, gazdag anyagot őrző arborétum fenntartási gondjaiban. Bardócz Zsuzsanna és Andrásfalvy Bertalan professzorok hozzászólásai után a jelenlevők egyhangúan fogadták el a következő ajánlást és a korábbi találkozóinkon már többször tárgyalt, a glifozán betiltását szorgalmazó állásfoglalást.

Ajánlás a magyar társadalom számára

A Százak Tanácsa 2017 december 7.-i tanácskozásának résztvevői fel szeretnék hívni a közvélemény figyelmét a biodiverzitás megőrzésének fontosságára a klímaváltozással és az utódaink számára hátrahagyott élhető világgal kapcsolatban.

Az a megdöbbentő hír járta be tavaly a világot, hogy az elmúlt 20 évben eltűnt a Földön élő fajok harmada, és a fajokon belül megmaradt egyedek száma is megfeleződött. Sorra tűnnek el környezetünkből a különböző életformák, a koralloktól az Admirális pillangón át a fehér tigrisig. A pusztulásnak két fő oka van: az élőlények életterének eltűnése, valamint a levegő, víz és a talaj elszennyeződése. Amióta Magyarország az EU tagja lett, madárállományunk 30%-kal lett kevesebb. A hír azért is szomorú, mert a környezeti kihívásokkal szemben csak a biodiverzitás, az élőlények sokszínűsége nyújthat védelmet. Az iparosodás, a mezőgazdasági technológiák megváltozása, az elvárosiasodás egyre nagyobb mértékben korlátozza a növények, állatok mikrobák életterét. Az emberek elszakadtak a környezettől, és egymástól. Míg a múlt század elején a magyar mezőgazdasági szakkönyvek több mint 200 kerti növény termesztését tanították, mára az üzletekben kapható zöldségek vagy gyümölcsök száma alig haladja meg a húszat. Sajnálatos módon eltűnt számos olyan zöldség- és gyümölcsfajta (a gyomokról, mint a búzavirág nem is beszélve), amely az ország különböző tájain otthonos volt. Megszűnt az ártéri gazdálkodás, megváltozott az életforma és a gazdálkodás, miközben a környezetünk folyamatosan szegényedik. Mindössze néhány, nemzetközi vetőmag cég biztosítja az egész világon a mezőgazdaság számára vetőmagot, de ezek csak néhány fajtát árulnak és jobb esetben ezeket próbálják a helyi fajtákkal hibridizálni. Ha ezekkel valami probléma adódna, az egész világ élelmiszer ellátása veszélybe kerülne. Eladásra csak a vetőmaglistákon megjelenő fajtákat szabad termelni. A túlélés biztosítására génbankok létrehozása, a még meglévő növény- és állatfajták begyűjtése, fenntartása az állam elengedhetetlen feladata kell, hogy legyen. Ez állambiztonsági feladat is.

A környezeti kihívásokkal és a klímaváltozással csak a nagymértékű biológiai- és genetikai változatosság veheti fel a versenyt. Minél több faj, azon belül minél több fajta és egyed létezik, annál nagyobb az a génkészlet, amely egyre változó világunkban képessé tesz az alkalmazkodásra, a túlélésre. A biológiai sokféleség, az ökológiai rendszerek fenntartása, a genetikai kincseink megőrzése nem csak stratégiai, hanem nemzetbiztonsági feladat is az ország lakosságának élelmiszer ellátása, a jövő mezőgazdasága és az élhető környezet biztosítása szempontjából. Mivel minden élet alapja az egészséges, élő talaj, amely nélkül nem fejlődhetnek egészséges növények, amelyekre nekünk is és állatainknak is szüksége volna. A válságból az egyedüli kiutat a természettel együttműködő, ökológiai elveken alapuló mezőgazdaság jelenti. A biodiverzitás megőrzése elsődlegesen állami feladat, de ugyanakkor társadalmi ügy is kell, hogy legyen. A munkát nem lehet csak a politikusokra és a tudományos kutatókra bízni, hanem az egész társadalmat mozgósítani kell a siker érdekében. Ennek egyik módja a civil szervezetek és az oktatási rendszer segítségül hívása. Az állam kezelje kiemelt feladatként a biodiverzitás megőrzését, és azon civil és egyéb szervezetek támogatását, amelyek ilyen feladatot látnak el . A nevelés minden szintjén tudatosítani kell a biodiverzitás és génmegőrzés fontosságát, óvodás kortól kezdve az iskolakertek kialakításán és művelésén keresztül az egyetemi szintű szakképzésig. Óvodás korban a magon keresztül meg lehetne a gyermekeket ismertetni a biodiverzitás fogalmával. Az iskolakertekben kialakítható géncentrumok segíthetnek a tájfajták fenntartásában, ugyanakkor óriási közösségépítő és jellemfejlesztő erővel is bírnak. Az egyéni nemesítők gyűjtemények megőrzésében is segítségül lehetnek az iskolakertek és a kastélyparkok.

Az állampolgárok, és elsősorban a gazdák tájékoztatása és nevelése ezen a területen azért is lenne fontos, mert a mezőgazdaságban dolgozók gyakran nincsenek tisztában saját cselekedeteik következményeivel. Egyes szakpolitikusok sem értik illetve értékelik a mezőgazdasági tevékenység káros hatását a biodiverzitásra. Ha folytatjuk napjaink mezőgazdasági gyakorlatát, a FAO szerint 60 év alatt kimerülnek termőföldjeink. Ezek a szomorú adatok is azt bizonyítják, hogy a génmegőrzést nem lehet egyedül a génbankokra bízni, biztosítani kell az “in situ” génmegőrzést is. Ebben a magángyűjtemények, és a civil szervezetek gyűjteményei mellett az iskolakertek, a kastélyparkok és városi parkok is komoly szerepet játszhatnának, ahol a látogatók közvetlen megtapasztalhatnák az Isten teremtette világ színességét és sokféleségét. A mi feladatunk, hogy ezeket megőrizzük a jövő generáció számára.

Állásfoglalás a glifozát gyomirtó vegyszer uniós alkalmazásának engedélyezéséről.

A glifozátot a Monsantó szabadalmaztatta mint gyomirtót  az 1970-es években és a szabadalom lejártakor fejlesztette ki a génmódosított növények  termesztéséhez való használatot, amelyet ugyancsak szabadalmaztatott. A glifozátot azóta is alkalmazzák  világszerte.

Több multinacionális vegyi konszern is beszállt a nagy gyomirtó szer üzletbe, a legfőbb gyártók pedig ma már Kínában vannak. Ez a vegyszer egyre több tudományos vizsgálatban is az emberi egészséget súlyosan veszélyeztető (a hormonális rendszert módosító, magzatkárosító, genotoxikus sőt rákkeltő) hatásúnak illetve erős kockázatúnak bizonyul. 2015-ben ezt a hatóanyagot maga az Egészségügyi Világszervezet is úgy minősítette, hogy „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében”. Szennyezi a talajokat, az ivóvízbázisokat és az élelmiszereket, egyebek között sörben, pékárukban is kimutatták. Ezek közvetítésével bekerül az ember keringési rendszerébe, vérben, vizeletben, anyatejben, sőt a kismamák szervezetében is egyre gyakrabban megjelenik, ahol a méhmagzat programozott és nem programozott sejthalálát válthatja ki. Az európai talajoknak már 45%-át beszennyezte, és a hazai iparszerű mezőgazdaság gyomirtószer-felhasználási gyakorlata következtében hazánk talajaiban is előfordul, hiszen – bár nálunk a GMO-k használata a növénytermesztésben tiltott, de – a glifozát tartalmú gyomirtó szerek engedélyezettek. Annak ellenére engedélyezettek, hogy a kutatások szerint a glifozát mezőgazdasági felhasználása súlyos kockázatot jelenthet az emberi egészségre és a környezetre.

Az EU nagy multinacionális tőkeérdekeltségek által erősen befolyásolt szakhatóságai a glifozát minősítésénél nem vették át a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynökségének tudományos véleményét, hanem e perdöntő kérdésről szóló hatástanulmányukban jórészt szó szerint lemásolták az ellenérdekű Monsanto dokumentumait. 2017. november 27-én az Európai Tanács minősített többségű határozata újabb öt évvel meghosszabbította a hatóanyag uniós használatának az engedélyét. A hazai nagyüzemi agráripari lobbi nyomására Magyarország is az engedélyezés mellett szavazott.

A Százak Tanácsa a sokasodó, súlyosan fenyegető tudományos bizonyítékok és a WHO állásfoglalása ismeretében messzemenően nem ért egyet az EU döntésével és annak hazai támogatásával. Azt a fenntartható fejlődés mai és jövő generációk iránti felelősség-elvével több szempontból is ellentétesnek ítéli. A Tanács megítélése szerint az egyrészt szöges ellentétben áll az EU közös környezetvédelmi politikájában rögzített megelőzés és elővigyázatosság alapelveivel. Az utóbbiak alapján, ha az egészségügyi és/vagy környezeti ártalom kockázatára ugyan nem is lenne teljes bizonyító erejű tudományos bizonyíték, de a kockázat valószínűsége fennáll, akkor a védelem hatékonysága érdekében úgy kell eljárni, mintha a legsúlyosabb ártalom állt volna elő. Másrészt a vegyszertilalom megtagadása az Alaptörvényünk XX. és XXI. cikkeit is sérti. A közhatalom ez esetben ugyanis elmulasztja annak az alkotmányos kötelezettségének a teljesítését, hogy neki kell érvényesítenie mindenki jogát az egészséges környezethez. Egyúttal a testi és lelki egészséghez mindenkit megillető jog is sérül, mert hiába kötelezte el magát az ország „a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság” fenntartása mellett, amikor ezt aláássa a GMO-diktátum vegyszerhasználatának az engedélyezésével. A sajnálatosan Magyarország által is támogatott uniós döntés tehát a közösségi és hazai jog és politika szempontjából is erősen aggályos, jelentősen veszélyezteti az EU – benne hazánk – természeti környezetét, népességének egészségét és gyermekeink jövőjét, ezért a Százak Tanácsa, mint a magát a nemzet lelkiismereteként meghatározó, felelős értelmiségi tömörülés a leghatározottabban elutasítja és a multinacionális tőkeérdekeket kiszolgálónak, nemzeti érdekeinkkel ellentétesnek minősíti azt.

Feledy Péter új könyvéből olvasott fel figyelemreméltó és rendkívül tanulságos részleteket. Az ülésvezető elnökök feladatává tettük a következő találkozók programjainak megszervezését. Áldott Karácsonyt és Boldog, békés Újévet kívánunk Mindenkinek. Január 4.-én csütörtökön 16.00-kor találkozunk a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

.                                                            dr.  Szijártó István ügyvivő elnök

Meghívó

Tisztelt Barátaim, szeptemberi találkozónkat még a Várban a Szentháromság téren tartjuk. Tehát szept. 1 csütörtök du. 14.00 és 17.00 között a Deák teremben találkozunk. A központi téma Keresztényüldözés a XXI. században Győrfi Károllyal a tényeket összefoglaló, két kiadást megért kötet szerzőjével Kondor Katalin beszélget. Mindenkit várunk! baráti kézszorítással: Szijártó István ügyvivő elnök

Csete György halála

A Százak Tanácsa nevében megrendülten búcsúzunk Csete György Kossuth-díjas építésztől kitűnő és szeretett barátunktól. Egyike volt a magyarság őrszellemeinek, s mi büszkék vagyunk hogy barátainak tekintett bennünket. Nyugodjék békében.

Meghívó

SIS HONESTUS!  Meghívó a 25 éve alapított – 2011 óta Magyar Örökség díjas – Balaton Akadémia Táj és Magyarságkutató Központ és Könyvkiadó nyilvános tanulmányi napjára 2016 június 10-11-én Keszthelyre a Helikon Kastélymúzeumba Péntek: 13.30 a találkozó megnyitója 14.00 Történelmi örökségünk – dr. Kásler Miklós egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével(…)

Emlékeztető

Májusi ülésünkön kimentettem azokat a barátainkat, akik Jobbágyi Gábor könyvbemutatóján vettek részt a találkozónk idején, s mindnyájan gratulálunk a szerzőnek. Gratuláltunk Freund Tamás magas nemzetközi szakmai kitüntetéséhez és fővárosi díszpolgár címéhez, Klinghammer István ELTE díszdoktori címéhez, Kallós Zoltánnak 90. születésnapjára, Fekete Gyulának a Teleki Pál érdeméremhez. Császár Angelának voltak a közelmúltban nagysikerű önálló estjei, az(…)

Emlékeztető a Százak Tanácsa április 7-i üléséről

68 jelenlevő tagunk és meghívott barátunk először felállva dr. Pozsgay Imrére és dr. Körmendy Bélára emlékezett, majd meghallgatta felkért előadóinkat (dr. Bíró Zoltán, dr. Csath Magdolna, dr. Kásler Miklós, dr. Rácz Jenő). A program szerint elhangzott kitűnő előadások után jelenlevő orvos tagjaink előadás igényű hozzászólásai (dr. Bene Éva, dr. Galgóczy Gábor, dr. Gyurkovits Kálmán, dr.(…)

Meghívó

Tisztelt Barátaim, a Százak Tanácsa következő találkozója a Várban április 7-én csütörtökön 14.00 órakor kezdődik. Tervezett program: Ügyvivői beszámoló az elmúlt időszak eseményeiről, majd előadások: 14.20. dr. Bíró Zoltán a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet főigazgatójának helyzetelemzése, 14.50. dr. Csath Magdolna egyetemi tanár a gazdaság helyzetéről, gondjairól 15.20. “Az idők jelei”.(IV.) A magyar egészségügy helyzete. dr.(…)