Nyilatkozat

Az országgyűlési választások eredményeként kialakult helyzetben a Százak Tanácsa szükségesnek tartja álláspontjának kinyilvánítását néhány fontos kérdésben:

1.)

A Százak Tanácsa alapvetően aszerint értékeli majd az új kormány – és a kormánypártok – tevékenységét erkölcsi, politikai értelemben, hogy miként kezeli a gyakorlatban a (választási kampány idején, illetve programjában) széleskörűen beharangozott ígéreteit. Csakis ebből derülhet ki, hogy komolyan törekszik-e azok teljesítésére, megbecsüli-e a választópolgárok támogatását és szem előtt tartja-e embermilliók létérdekeit, vagy csupán szemfényvesztésnek szánta azokat a hatalom megszerzése érdekében, lebecsülve a dolgozó, küszködő emberek tömegeit. Ez lehet az igazi mérce a kormány – és a kormánypártok – erkölcsi, politikai arculatának megítélésében: a népért, a nemzetért fog-e politizálni és tevékenykedni, vagy ellenében. Így válhat világossá ország-világ előtt, vállalja-e és képes-e megoldani az ország előtt álló nagy feladatokat: rendezni a gazdasági-költségvetési helyzetet; megteremteni a tartós fejlődés újabb előfeltételeit; javítani a lakosság anyagi-szociális körülményein; visszaszorítani a korrupciót, a visszaéléseket; a bürokráciát; a sajtómanipulációk és a félelemkeltés terjedését; vagyis az erkölcsi romlást és helyreállítani az emberi bizalom és szolidaritás légkörét.

2.)

A Százak Tanácsa az ország, az egész magyarság jövője – megmaradásunk és boldogságunk – szempontjából két területen stratégiai fontosságúnak tartja a magyar nép történelmi útja tapasztalatainak, nemzeti értékeinknek és jó hagyományainknak a szem előtt tartását. Ezek: a kultúra, oktatás- és nevelésügy, valamint a nemzetpolitika és külpolitika. Szükséges levonni a tanulságokat a rendszerváltás másfél évtizedes tapasztalataiból is, mert e két nagy területen az eredményekhez képest tagadhatatlanul sok volt a kudarc: nagymértékű a szennykultúra térhódítása; az oktatás- és nevelésügy területén sok a téveszme, zűrzavar és sikertelen kísérletezés;

rendezetlen a szakképzés helyzete; nincs koherens kül- és nemzetpolitika, nincs áttörés a nemzet határokon átívelő összefogásában; nem tudjuk megfelelően érvényesíteni nemzeti érdekeinket az EU-ban.
Történelmi példák bizonyítják, hogy mennyire fontos lehet a személyiségek szerepe ezeken a területeken. A legutóbbi parlamenti ciklus idején a két szóban forgó miniszteri tárca élén működők kiválasztása viszont bizonyítottan nem volt szerencsés, amiből ugyancsak fontos lenne levonni a szükséges következtetéseket. Rossz üzeneteket hordozna magában, ha nemzetietlen alapállású személyiségek töltenék be e miniszteri posztokat.

3.)

A Százak Tanácsa szerint semmiféle győzelem nem jogosíthatja fel a leendő kormányt – és kormánypártokat – arra, hogy pártpolitikai alapon, egyoldalúságra törekedve semmibe vegye a választópolgárok felének akaratát és érdekeit, akiknek képviselői ellenzéki pozícióban működnek majd az Országgyűlésben. Ez a hozzáállás sértené a demokrácia alapelveit. Bízunk benne, hogy javulni és erősödni fog az Országgyűlés ellenőrző szerepe a kormány tevékenysége fölött.

Budapest, 2006. május 4.

Százak Tanácsa