Emlékeztető

A Százak Tanácsa ezévi utolsó összejövetelén meghallgatta Ürge-Vorsatz Diana egyetemi tanár kitűnő előadását, Baktay Borbála NÖDIK igazgatót, Debreczy Zsolt és Rácz István botanikus professzorok előadásait, s megoldást keresve szeretnénk segíteni a Budakeszin magánalapítványként létesített, gazdag anyagot őrző arborétum fenntartási gondjaiban. Bardócz Zsuzsanna és Andrásfalvy Bertalan professzorok hozzászólásai után a jelenlevők egyhangúan fogadták el a következő ajánlást és a korábbi találkozóinkon már többször tárgyalt, a glifozán betiltását szorgalmazó állásfoglalást.

Ajánlás a magyar társadalom számára

A Százak Tanácsa 2017 december 7.-i tanácskozásának résztvevői fel szeretnék hívni a közvélemény figyelmét a biodiverzitás megőrzésének fontosságára a klímaváltozással és az utódaink számára hátrahagyott élhető világgal kapcsolatban.

Az a megdöbbentő hír járta be tavaly a világot, hogy az elmúlt 20 évben eltűnt a Földön élő fajok harmada, és a fajokon belül megmaradt egyedek száma is megfeleződött. Sorra tűnnek el környezetünkből a különböző életformák, a koralloktól az Admirális pillangón át a fehér tigrisig. A pusztulásnak két fő oka van: az élőlények életterének eltűnése, valamint a levegő, víz és a talaj elszennyeződése. Amióta Magyarország az EU tagja lett, madárállományunk 30%-kal lett kevesebb. A hír azért is szomorú, mert a környezeti kihívásokkal szemben csak a biodiverzitás, az élőlények sokszínűsége nyújthat védelmet. Az iparosodás, a mezőgazdasági technológiák megváltozása, az elvárosiasodás egyre nagyobb mértékben korlátozza a növények, állatok mikrobák életterét. Az emberek elszakadtak a környezettől, és egymástól. Míg a múlt század elején a magyar mezőgazdasági szakkönyvek több mint 200 kerti növény termesztését tanították, mára az üzletekben kapható zöldségek vagy gyümölcsök száma alig haladja meg a húszat. Sajnálatos módon eltűnt számos olyan zöldség- és gyümölcsfajta (a gyomokról, mint a búzavirág nem is beszélve), amely az ország különböző tájain otthonos volt. Megszűnt az ártéri gazdálkodás, megváltozott az életforma és a gazdálkodás, miközben a környezetünk folyamatosan szegényedik. Mindössze néhány, nemzetközi vetőmag cég biztosítja az egész világon a mezőgazdaság számára vetőmagot, de ezek csak néhány fajtát árulnak és jobb esetben ezeket próbálják a helyi fajtákkal hibridizálni. Ha ezekkel valami probléma adódna, az egész világ élelmiszer ellátása veszélybe kerülne. Eladásra csak a vetőmaglistákon megjelenő fajtákat szabad termelni. A túlélés biztosítására génbankok létrehozása, a még meglévő növény- és állatfajták begyűjtése, fenntartása az állam elengedhetetlen feladata kell, hogy legyen. Ez állambiztonsági feladat is.

A környezeti kihívásokkal és a klímaváltozással csak a nagymértékű biológiai- és genetikai változatosság veheti fel a versenyt. Minél több faj, azon belül minél több fajta és egyed létezik, annál nagyobb az a génkészlet, amely egyre változó világunkban képessé tesz az alkalmazkodásra, a túlélésre. A biológiai sokféleség, az ökológiai rendszerek fenntartása, a genetikai kincseink megőrzése nem csak stratégiai, hanem nemzetbiztonsági feladat is az ország lakosságának élelmiszer ellátása, a jövő mezőgazdasága és az élhető környezet biztosítása szempontjából. Mivel minden élet alapja az egészséges, élő talaj, amely nélkül nem fejlődhetnek egészséges növények, amelyekre nekünk is és állatainknak is szüksége volna. A válságból az egyedüli kiutat a természettel együttműködő, ökológiai elveken alapuló mezőgazdaság jelenti. A biodiverzitás megőrzése elsődlegesen állami feladat, de ugyanakkor társadalmi ügy is kell, hogy legyen. A munkát nem lehet csak a politikusokra és a tudományos kutatókra bízni, hanem az egész társadalmat mozgósítani kell a siker érdekében. Ennek egyik módja a civil szervezetek és az oktatási rendszer segítségül hívása. Az állam kezelje kiemelt feladatként a biodiverzitás megőrzését, és azon civil és egyéb szervezetek támogatását, amelyek ilyen feladatot látnak el . A nevelés minden szintjén tudatosítani kell a biodiverzitás és génmegőrzés fontosságát, óvodás kortól kezdve az iskolakertek kialakításán és művelésén keresztül az egyetemi szintű szakképzésig. Óvodás korban a magon keresztül meg lehetne a gyermekeket ismertetni a biodiverzitás fogalmával. Az iskolakertekben kialakítható géncentrumok segíthetnek a tájfajták fenntartásában, ugyanakkor óriási közösségépítő és jellemfejlesztő erővel is bírnak. Az egyéni nemesítők gyűjtemények megőrzésében is segítségül lehetnek az iskolakertek és a kastélyparkok.

Az állampolgárok, és elsősorban a gazdák tájékoztatása és nevelése ezen a területen azért is lenne fontos, mert a mezőgazdaságban dolgozók gyakran nincsenek tisztában saját cselekedeteik következményeivel. Egyes szakpolitikusok sem értik illetve értékelik a mezőgazdasági tevékenység káros hatását a biodiverzitásra. Ha folytatjuk napjaink mezőgazdasági gyakorlatát, a FAO szerint 60 év alatt kimerülnek termőföldjeink. Ezek a szomorú adatok is azt bizonyítják, hogy a génmegőrzést nem lehet egyedül a génbankokra bízni, biztosítani kell az “in situ” génmegőrzést is. Ebben a magángyűjtemények, és a civil szervezetek gyűjteményei mellett az iskolakertek, a kastélyparkok és városi parkok is komoly szerepet játszhatnának, ahol a látogatók közvetlen megtapasztalhatnák az Isten teremtette világ színességét és sokféleségét. A mi feladatunk, hogy ezeket megőrizzük a jövő generáció számára.

Állásfoglalás a glifozát gyomirtó vegyszer uniós alkalmazásának engedélyezéséről.

A glifozátot a Monsantó szabadalmaztatta mint gyomirtót  az 1970-es években és a szabadalom lejártakor fejlesztette ki a génmódosított növények  termesztéséhez való használatot, amelyet ugyancsak szabadalmaztatott. A glifozátot azóta is alkalmazzák  világszerte.

Több multinacionális vegyi konszern is beszállt a nagy gyomirtó szer üzletbe, a legfőbb gyártók pedig ma már Kínában vannak. Ez a vegyszer egyre több tudományos vizsgálatban is az emberi egészséget súlyosan veszélyeztető (a hormonális rendszert módosító, magzatkárosító, genotoxikus sőt rákkeltő) hatásúnak illetve erős kockázatúnak bizonyul. 2015-ben ezt a hatóanyagot maga az Egészségügyi Világszervezet is úgy minősítette, hogy „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében”. Szennyezi a talajokat, az ivóvízbázisokat és az élelmiszereket, egyebek között sörben, pékárukban is kimutatták. Ezek közvetítésével bekerül az ember keringési rendszerébe, vérben, vizeletben, anyatejben, sőt a kismamák szervezetében is egyre gyakrabban megjelenik, ahol a méhmagzat programozott és nem programozott sejthalálát válthatja ki. Az európai talajoknak már 45%-át beszennyezte, és a hazai iparszerű mezőgazdaság gyomirtószer-felhasználási gyakorlata következtében hazánk talajaiban is előfordul, hiszen – bár nálunk a GMO-k használata a növénytermesztésben tiltott, de – a glifozát tartalmú gyomirtó szerek engedélyezettek. Annak ellenére engedélyezettek, hogy a kutatások szerint a glifozát mezőgazdasági felhasználása súlyos kockázatot jelenthet az emberi egészségre és a környezetre.

Az EU nagy multinacionális tőkeérdekeltségek által erősen befolyásolt szakhatóságai a glifozát minősítésénél nem vették át a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynökségének tudományos véleményét, hanem e perdöntő kérdésről szóló hatástanulmányukban jórészt szó szerint lemásolták az ellenérdekű Monsanto dokumentumait. 2017. november 27-én az Európai Tanács minősített többségű határozata újabb öt évvel meghosszabbította a hatóanyag uniós használatának az engedélyét. A hazai nagyüzemi agráripari lobbi nyomására Magyarország is az engedélyezés mellett szavazott.

A Százak Tanácsa a sokasodó, súlyosan fenyegető tudományos bizonyítékok és a WHO állásfoglalása ismeretében messzemenően nem ért egyet az EU döntésével és annak hazai támogatásával. Azt a fenntartható fejlődés mai és jövő generációk iránti felelősség-elvével több szempontból is ellentétesnek ítéli. A Tanács megítélése szerint az egyrészt szöges ellentétben áll az EU közös környezetvédelmi politikájában rögzített megelőzés és elővigyázatosság alapelveivel. Az utóbbiak alapján, ha az egészségügyi és/vagy környezeti ártalom kockázatára ugyan nem is lenne teljes bizonyító erejű tudományos bizonyíték, de a kockázat valószínűsége fennáll, akkor a védelem hatékonysága érdekében úgy kell eljárni, mintha a legsúlyosabb ártalom állt volna elő. Másrészt a vegyszertilalom megtagadása az Alaptörvényünk XX. és XXI. cikkeit is sérti. A közhatalom ez esetben ugyanis elmulasztja annak az alkotmányos kötelezettségének a teljesítését, hogy neki kell érvényesítenie mindenki jogát az egészséges környezethez. Egyúttal a testi és lelki egészséghez mindenkit megillető jog is sérül, mert hiába kötelezte el magát az ország „a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság” fenntartása mellett, amikor ezt aláássa a GMO-diktátum vegyszerhasználatának az engedélyezésével. A sajnálatosan Magyarország által is támogatott uniós döntés tehát a közösségi és hazai jog és politika szempontjából is erősen aggályos, jelentősen veszélyezteti az EU – benne hazánk – természeti környezetét, népességének egészségét és gyermekeink jövőjét, ezért a Százak Tanácsa, mint a magát a nemzet lelkiismereteként meghatározó, felelős értelmiségi tömörülés a leghatározottabban elutasítja és a multinacionális tőkeérdekeket kiszolgálónak, nemzeti érdekeinkkel ellentétesnek minősíti azt.

Feledy Péter új könyvéből olvasott fel figyelemreméltó és rendkívül tanulságos részleteket. Az ülésvezető elnökök feladatává tettük a következő találkozók programjainak megszervezését. Áldott Karácsonyt és Boldog, békés Újévet kívánunk Mindenkinek. Január 4.-én csütörtökön 16.00-kor találkozunk a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

.                                                            dr.  Szijártó István ügyvivő elnök

Emlékeztető

Májusi találkozónkon az volt az alapkérdés: egy évvel a választások előtt miként segíthetjük a Kormány jó törekvéseit? Emlékeztető beszámolóm után Mocsai Lajos tagtársunk, a balatonboglári Kézilabda Akadémia létrehozója, a legeredményesebb magyar kézilabda edző, a Testnevelési Főiskola rektora beszélt munkájáról, s kérdésre válaszolva arról is hogy miként segíthetjük élni akarásában a magyar falvakat. Parlamenti találkozónkon többen(…)

FELHÍVÁS

A Százak Tanácsa látva a nemzetet végletesen megosztó pártpolitikai háborúságot, miközben nagyra értékeli a Kormány munkájának eredményeit, oly módon kívánja segíteni a falvainkban és városainkban átlagosnál nehezebb körülmények között élő honfitársaink szociális, egészségügyi, kulturális ellátását, értékteremtő munkához segítését – -, hogy felhívja a 100 leggazdagabb magyart, hogy sok ezer milliárdos magánvagyonukból áldozzanak erre.  Adjanak vissza(…)

Emlékeztető

A Százak Tanácsa április 6.-i találkozóját a Magyar Országgyűlés Tisza Kálmán termében tartottuk dr. Kövér László Házelnök Úr vendégeként. Először halottainkról emlékeztünk ünnepi ülésünkön, hiszen a Fekete Gyula által 20 éve alapított társaságunk 60 tagja immár örökös tagunk. Ez alkalommal gratuláltunk március 15.-én kitüntetett tagjainknak. Kallós Zoltán Kossuth Nagydíjat, dr. Rókusfalvy Pál a Magyar Érdemrend(…)

Emlékeztető

A Százak Tanácsa március másodikai ülésén a Várban  a jelenléti ív bizonysága szerint  50-en voltunk együtt. Napirend előtt Murányi László felolvasta dr. Kisida Elek 1997 március 2-án megfogalmazott intelmeit, mely ma is időszerű. Majd egy könyvet ajánlott, egy sajtó gyűjteményt, dokumentációt. Amit Dabas polgármestere és dr. Béres József segítségével sikerült kiadni.Arany János 200 éve ezen a(…)

Emlékeztető

Emlékeztető a Százak Tanácsa 2017 febr.2.-i üléséről Az időjárási, járványügyi és közlekedési nehézségek ellenére 53-an gyűltünk össze a Várban . Felállva emlékeztünk halottainkra: Olafsson Placid atyára, Erkel Tiborra, s a veronai buszbaleset fiataljaira. Az örök világosság fényeskedjék nekik! Ismertettem a nekem jelzett kimentéseket, s a fontosabb januári eseményeket. A jelenlevők egyhangú hozzájárulásával társaságunk ügyvivőjéül felkértem(…)

Megemlékezés

Boldog, Istennek szentelt, embertársai szolgálatába állított életének 101.évében elhunyt tagtársunk: Olofsson Placid atya, a GPU lágerek legboldogabb politikai foglya. A GULAGON így fogalmazta meg a túlélés szabályait: 1.Ne dramatizáljuk a szenvedést, ne panaszkodjunk, mert azzal még soha nem oldódott meg semmi. 2.Vegyük észre az élet apró örömeit és örvendezzük meg, mert ez az élet művészete.(…)