Emlékeztető

A Százak Tanácsa 23 résztvevővel az MMA irodaházában szept 3-án a járványügyi előírások betartásával találkozott. A 100 éve született dr. Béres József posztumusz  kapta a HAZA EMBERE elismerő oklevelünket. Dr. Márai Géza laudációja után fia, dr. Béres József a Béres RT elnök vezérigazgatója, tagtársunk vette át az oklevelet. W. Barna Erika mutatta be új könyvét, majd dr Jobbágyi Gábor beszélt életrajzi kötetéről. Dr. Rókusfalvy Pál új könyvét és dr. Sutarski Konrád új könyveit ismerhették meg a jelenlevők, valamint a Százak Tanácsa fehér könyvek sorozatának két új darabját, melyek bemutatója szept. 8-án és 9-én lesz Keszthelyen, a Balaton Akadémia tanácskozásán.

Folytattuk az 2019 tavasza óta többször is tárgyalt 5G megbeszélést. Miután tagságunk húsz százaléka alakított csak ki véleményt és az is megosztott volt, Tanka Endre tanulmányát közös kötetünkbe tettem, ott mindenki olvashatja. A téma zárásaként  ezúton is köszönöm Tanka Endre, Galuska László, Zétényi Zsolt hozzászólásait, s az írásban küldött véleményeket. (Ha a még decemberben Lovász elnök  Úrtól kért MTA szakvéleményt megkapjuk, akkor azt természetesen közzétesszük)

Legközelebbi találkozónk okt. 1 csüt 14.00. MMA Javaslom Fekete Gyula Harminc év c. írásának elolvasását  “Nagyot és szépet” kötetünkből.

Barátsággal: Szijártó István

 

Mellékletek:

A Százak Tanácsa 2020 szeptember 3-i tanácskozásán, a jelenlevők egyetértésével fogadta el Kováts-Németh Mária neveléstörténész, egyetemi magántanár megfogalmazásában az alábbiakat:

„Te pedig azokat szóljad, amik az egészséges tudományhoz illenek.”  ( Tituszhoz írott levél 2,1)

Robert Schumann, az Európai Unió egyik alapító atyja elhíresült gondolatának kimondása óta tudjuk: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.”   Konrád Adenauer, volt német szövetségi kancellár, gyakorló keresztény, az unió másik atyja pedig így fogalmazott: „Kereszténynek lenni valami nagyon hatalmas, olyan valami, ami nagyon nehéz… Erőfeszítéseinkkel igyekszünk keresztényként élni, és ezen az úton haladva szeretnénk lassan a tökéletesség egyre magasabb fokait elérni.” Igen, ezek az ismert emberek értették a élet lényegét, ismerték a Bibliát, s tudták, mint Madách, hogy a tökélességre való törekvés feladat, amit küzdéssel sem tudunk elérni, de törekednünk kell rá. Madách ránk hagyott öröksége: „Bűn és erény között szabadon választani, mily nagy eszme, s tudni fölöttünk pajzsul áll Isten kegyelme.”  Ma az emberiség halálos veszedelemben van. Nem a tudás hiányzik, hanem a bölcsesség.

Mi a szabadság? A választás szabadsága! Dönthet az ember: jól vagy rosszul. De ha rosszul döntött, s másnak is ártott, akkor azért nem dicséret jár, hanem a rossz cselekedetért büntetés. Ezért meg kell tanítani: mi a jó és mi a rossz! A tanítás növelés, az egyén gazdagítása, egyéniséggé, jellemes emberré formálása, hogy érett személyiséggé váljon. A tanítás legelemibb szabálya: a jutalmazás és a büntetés.(Fináczy Ernő:1937) Dicsérünk és dorgálunk. Hol kezdődik? A családban, majd az iskola az a szervezet, amely megerősíti a helyes viselkedést és segíti kijavítani a helytelen viselkedést.

Mi a probléma? Napjainkra a demokrácia biztosította szabadságban csorbult a szabályok, normák tisztelete, azok betartása és betartatása. Nem értjük a választás szabadságát! Nem akarjuk tudni, hogy a nevelés az elődök erkölcsének a tovább örökítése. Miközben kutatók sora bizonyítja, hogy az emberiség története során kialakult értékek, magatartásminták, normák átörökítésének hiánya a modern társadalomban gátolja az érett személyiség kialakulását (Kopp Mária:2008), sőt a kudarcoktól megkímélve, kudarc nélkül felnevelt ifjúság – „infantilis felnőtt” lesz.( K. Lorenz:2002)

     A probléma további gyökere, hogy a kultúraközvetítők – család, iskola, egyház, média –  netán bizonytalanok a feladatukban; nem tudják, hogy felelősek a gyermek felnőtté válásáig a gyermeket, ifjút érő hatások közvetítésében; vagy szándékos a tevékenységük a bizonytalanság keltésében, a kulturálatlanság terjesztésében.

Az egyház szerepvállalása ma is jelentős európai örökségünk, egyrészt a keresztény erkölcs tanításában, valamint a jó és rossz közötti különbség felismertetésében. Márai Sándor hagyta ránk örökül, hogy: „Kelet felé haladva Magyarország az utolsó kultúrterület, ahol az európai ember ugyanazt a sorsközösséget érzi mindennel, ami az európai keresztény műveltség múltját, jelenét és felelősségét jelenti.” Az általános műveltség gazdagításában jelentős szerepe van a kultúra közvetítését vállaló intézmények működésének. Ezért legalább akkora a felelőssége a sajtónak, a rádiónak, a médiának, a könyvkiadóknak, színháznak és múzeumoknak, a politikának, mint a tanítónak.

A harmadik évezredben tanúi és elszenvedői vagyunk annak, hogy az információ, a tudás gyarapodása nem jár együtt a mindennapi életben való eligazodással. Az ismeretek megszerzéséért folytatott önmagunkkal való versenyfutás, s a modern civilizáció felborította azt az egyensúlyt, ami az ember harmonikus fejlődéséhez, létezéséhez szükséges. Minden pedagógiai munka alapja, célja: a  magatartásformálás. Az egyén csak kellő ismeretek birtokában képes szabadon, önállóan, öntevékenyen, mértéktartóan cselekedni, s a választási helyzetekben dönteni. A szabad, önálló, öntevékenyen cselekvő ember szükséglete már a XX. század elején megfogalmazódott a pedagógiai és pszichológiai szakirodalomban.

A társadalom innovációs képességének, az ország előtt álló politikai – szociális – gazdasági feladatoknak egyik kulcskérdése a XXI. század kihívásainak megfelelő, működőképes tudással rendelkező emberi erőforrás megléte, folyamatos fejlesztése. A gazdasági szerkezet átalakulása feltételezi az önállóság, a  kreativitás, a döntésképesség, ezen cselekvésmódok elsajátítását. De a szociális magatartás  a  tevékenységek során feltételezi az altruizmus, az igazság, a pártfogás, a barátság, segítőkészség szükségletét. Aki semmiféle altruista viselkedésformát nem tanúsít a másik emberért, számára az valójában előnnyel jár. Nem bajtársias, nem küzd az igazságért, egyszerűen élősködik, kihasználja a szociális normákat betartó egyéneket. Ez nevelés kérdése! A feltétel pedig a jó tanító. Ahogy Szent-Györgyi Albert fogalmazta 1949-ben: „a nevelés az emberiség egyik legfontosabb tevékenysége.”

Van ma hivatástudat? Mi indít valakit arra, hogy a maga útját  járja ? – teszi fel a kérdést C.G. Jung. S a válasz: „Ez a rendeltetés! A valódi személyiségnek mindig megvan a rendeltetése, amelytől nincs menekvés. Ez a küldetés Isten törvényeként hat. Akinek rendeltetése van, hallja a belvilág hangját, ő elhivatott.” A tanítói pálya egyike az elhivatottságnak, a tanítás szeretete örömteli tevékenység a tanítvánnyal. Egyenlő a munka szeretetével, a felfedezés élményével, az adás örömével.

Nem boldogság órával lehet a viselkedést megtanítani, hanem kiváló példával, kiváló munkával, ami jelenti a kötelességet, felelősséget, a szakma valódi ismeretét; a gyermek életkori sajátosságainak ismeretét, a ránk bízott gyermek ismeretét, családi hátterét. Ezek birtokában kell minden egyes nap felkészülni a következő tanítási napra. Ez feltételezi az elkötelezettséget, a teljes odaadást. Ettől olyan gyönyörű a tanító pályája. A tanítás maga a boldogság, örömszerzés, ahol a gyermek előtt kinyílnak a kapuk a jóra, a tudás megszerzésére a felelős felnőtt élethez. S ez az örömteli munka mind a tanítónak, mind a tanulónak küzdelmes is, nehézségekkel is jár, mert figyelni kell, készülni kell, s közben önuralomra, kitartásra, lemondásra van szükség. A folyamatos megújuláshoz továbbképzésekre van szükség, s kell a külső ellenőrzés-értékelés, mely a megerősítéssel motivál, a   tanácsokkal pedig fejleszt. S nélkülözhetetlen az egyetértés az elvekben, s a gyakorlatban a fegyelmezettség, ami nélkül nincs eredmény.

Összetartozás, egyetértés az alapvető kérdésekben!- ahogy ezt a Pannonhalmi Bencés Apátság ebédlőjének falán kép hirdeti:

Tutum iter unanimis – Az egyetértőknek biztos az útja

 

Sajtóközlemény:

HAZA EMBERE 2020

dr. Béres József posztumusz kitüntetése, szeptember 3.

A Százak Tanácsa azoknak a tagjainak, akik a magyarság szorongatott helyzetében munkásságukkal, életpéldájukkal erőt és hitet sugároztak, azoknak, akik ma is segítenek abban, hogy a remény és bizalom csapata legyünk, akik Istenbe vetett hittel teljesítették és teljesítik a magyarságszolgálat nemes küldetését, évente a HAZA EMBERE oklevelet szavazza meg. 2020 posztumusz kitüntetettje az idén száz éve született id. dr. Béres József.

A Százak Tanácsa 1996−97-ben jött létre. Társadalmi szervezetek javaslatára több ezer jelöltből választották ki a testület tagjait. Elnöke Fekete Gyula író, ügyvivője Szijártó István az irodalomtudományok kandidátusa lett. A vezetést Fekete Gyula halálát követően Szijártó István vette át. A Százak Tanácsa politikamentes, az egyéni érdekek fölé emelkedve, a köz, a magyarság érdekét fogalmazza meg és képviseli. Afféle erkölcsi fokmérő, amely a nemzet, a haza pulzusán tartja az ujját. Fontos ügyeinkben foglal állást, és azt a döntéshozók és a szélesebb publikum tudomására is hozza írott formában, többször a média közreműködését is igénybe véve.

Id. dr. Béres József a szervezet létrejöttétől haláláig tagja volt a Százak Tanácsának. Halálát követően fia, dr. Béres József a Béres Gyógyszergyár elnöke követte őt − választott tagként − a szervezetben.

Id. dr. Béres József (1920−2006) agrárkutatóként dolgozott 1964-tól a Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézetben, Kisvárdán. Jelentős agrárkutatási eredményei a burgonya és a dohány kórokozók által kiváltott betegségeinek tanulmányozásához fűződnek. Eredményei – melyeket több tudományos közleményben publikált – nemcsak diagnózist jelentettek ezen növények betegség okairól, de megoldási javaslatokat is tartalmaztak, azaz terápiát nyújtottak a betegségek megelőzésére és gyógyítására. A kezdeti talajtani, majd növényi, később állatok körében végzett vizsgálatainak belső logikája, különleges kutatói alkata és szenvedélye vezette el az ember krónikus betegségeivel való foglalkozásig. Érdeklődésének homlokterében a rák, mint multifaktoriális betegség állt. Életműve az ember anyagcserefolyamatait és immunrendszerét támogató, annak működését javítani képes cseppjeiben csúcsosodott ki. A Béres Csepp gyógyszer és hungarikum. Béres József Magyar Örökség Díjas, Széchenyi-díjas tudós, szobra helyet kapott a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban.

A HAZA EMBERE korábbi kitüntetettjei, a Püski-házaspár, Fekete Gyula, Csoóri Sándor, Grosics Gyula mellett mostantól a Trianon évében született nagyszerű magyar nemzettársunkat, id. dr. Béres Józsefet is megtaláljuk. Életművét dr. Márai Géza agrármérnök, a Szent István Egyetem tanára értékelte a Százak Tanácsa rendes ülésén szeptember 3-án a Magyar Művészeti Akadémia Andrássy úti székházában. Az emléklapot – a még élő kitüntettek aláírásával – id. dr. Béres József fia vette át.

Százak Tanácsa

Béres Alapítvány a Teljes Életért

Budapest, 2020. szeptember 3.

Információ

Tisztelt Barátaim, A Százak Tanácsa tagjai közül CSÁSZÁR ANGELA Kiváló Művész kitüntetést kapott, DR. BÍRÓ ZOLTÁN a Magyar Érdemrend  Középkeresztjét a Csillaggal, DÖRNER GYÖRGY Kossuth-díjas lett, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét kapta DR. RAFFAY ERNŐ, Középkeresztjét KOLTAY GÁBOR, Széchenyi-díjas lett DR KISS GY. CSABA, Büszkék vagyunk kitűnő barátaink szép közösségi elismerésére, s őszintén gratulálunk Nekik, jó(…)

Emlékeztető

Július 2-án rendkívüli ülést tartott a Százak Tanácsa a Testnevelési Egyetem szenátusi termében. Először Fábián Gyulára, Chrudinák Alajosra, Fekete Györgyre és Ozsváth Ferencre emlékeztünk, akiknek végtisztességén csak lélekben lehettünk jelen. Orvostagjainknak, jelképesen a magyar egészségügyi dolgozóknak köszönetet mondtam helytállásukért, majd vendéglátó tagtársunk dr. Mocsai Lajos az egyetem rektora mutatta be az intézményt és a jövendő(…)

Információ

Tisztelt Százak Tanácsa, a következő hónapokban is folytatódik számunkra a telefonos és postai tájékoztatás. Reméljük szeptember 3-án, csütörtökön 14.00-kor jó egészségben találkozunk mindenkivel az MMA Irodaházban, addig különböző helyszíneken kisebb csoportokban biztos láthatjuk egymást. (Nyári szabadtéri találkozásra Kisida Elek felajánlotta Dunakeszi otthonát, s a Balaton Akadémia is készül a tavaszról elhalasztott konferenciára Keszthelyen, a Kastélyban.(…)