Állásfoglalás az egészségügyről
A Százak Tanácsa január 8-i találkozóján a kitűnő előadók – bár a vitaindító az egészségügy egy fontos részkérdését: a társadalmi szolidaritás elvének érvényesülését ajánlotta figyelmünkbe – a hazai népegészség általános helyzetét is elemezték.
Így szükségesnek tartjuk, hogy állásfoglalásunkban általános véleményt fogalmazzunk meg. Nagyra értékeljük, hogy a kormány az általunk legfontosabbnak tartott érték: az élet tisztelete jegyében célul tűzte ki a gyermekvállalás, a családok helyzetének javítása mellett, az iskolai testnevelés és sport támogatását, a dohányzás elleni harcot. Tudjuk, hogy az egészségügy hétköznapjaiban évtizedek óta együttesen jelentkezik a hiány és a pazarlás. Kevés az orvos, a nővér, alacsonyak a fizetések, ugyanakkor sok az adminisztráció, feleslegesen sok a vizsgálat, háttérbe szorul a minőség, megrendült az orvosok és a betegek közötti bizalmi kapcsolat. Rendteremtésre, szigorú munkafegyelemre, szakmai és pénzügyi ellenőrzésre van szükség. A jelenleginél is több pénzt kellene a nemzeti össztermékből az egészségügyre fordítani – de világos a szándék: a kormányzat vállalta a teljes körű nemzeti kockázatközösséget, hogy minden biztosított a társadalombiztosítás egyenjogú tagja legyen. Fontosnak tartjuk a magzati élet védelmét, az egészségtan iskolai oktatását, az orvosegyetemek önállóságát, a hagyományos szakorvosi képzés visszaállítását, az ÁNTSZ hatósági jogkörének bővítését. A gyógyító munka társadalmi értékét kifejező tisztességes bérezést morális kérdésnek tarjuk, mert csak így szorítható vissza a hálapénz adásának gyakorlata is. Javasoljuk, hogy a tárca határozza meg a szakmai szervezetek segítségével a színvonalas ellátáshoz szükséges erőforrásokat, az ingyenes vizsgálatok és ellátás körét, s hogy mely szolgáltatások, milyen időtávon járnak a biztosítottaknak. Meggyőződésünk, hogy a térítés ellenében soron kívül ellátáshoz jutottak érdekei nem sérthetik a többségét. A nemzeti kockázatközösséget erősíti, ha a térítéses szolgáltatásokat rendezett, szakmai és erkölcsi téren egyaránt vállalható alapokra helyezzük.
A mai magyar társadalom legsúlyosabb problémája, amitől legtöbben szenvednek, az értékvesztett állapot. Nem tudunk hinni egymásban, nincsenek közös erkölcsi elveink. Pedig egyéni és közösségi boldogulásunknak is a mindnyájunk által elfogadott értékrend az alapja. A gyógyító munkának értelmet az élet szentségének hite ad. A Százak Tanácsa a lelki – szellemi – testi egészséget legfontosabb közügyünknek, a nemzeti összefogás alapjának tekinti.
A tanácskozás elnökei:
dr. Andrásfalvy Bertalan, dr. Naszlady Attila és dr. Szijártó István (üv.elnök)